Idegsejtek tompa halmaza szalad a csakrák halmaza után. Kibogozhatatlan mondatok és a tétovaság szégyenlős bukdácsolása. Lámpa. Kezemben bot, előre-hátra hinta jelképe.
Erőltetett menet a sarki közértig, tíz deka párizsi, két zsömle, nejlonszatyorszag. Udvarias bolondok álarcain tapos a nép, valaki más nevében. A letaposott fű csakazértis visszahajol élete. Látvány a folyó partján, mégha holt is az előtag. Folytonosság a szuicid berkekben, kiadott lázmű a képzeletben és még megannyi más katasztrófális intuíció, amin nem tudunk eligazodni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése